Megfizethetetlen érzés, amikor két hét tökéletes semmittevés után úgy ébredsz fel, hogy érzed a motivációt az évszázad művének befejezéséhez, és az egy sztrájkoló Office miatt egy perc alatt elillan. Aztán összeomlik a Windows. Háromszor.
Nos hát íme, itt ülök vala a csodálatos laptopom előtt és görgetem a Facebook-ot. Mert miért ne. Platón meg csizmáskandúr szemmel várja, hogy befejezzem. Na de van nekem még kilenc napom erre, no reason to hurry. Három oldalt kellene még pötyögnöm, de valahogy úgy érzem, mára befejeztem a világmegváltást azzal, hogy végre telepítettem egy új Office-t. Hatalmas dolog ez számomra, szeretném megköszönni édesanyámnak, aki mit sem sejtve mögöttem tereget, édesapámnak, aki két hete várja, hogy megvágjak neki kettő darab csengőhangot, valamint mindenkinek, aki támogatott a hosszú napokon át kitartó, masszív láblógatásban. Szánalmas kis lény vagyok.
Úgy érzem, hogy most szó szerint semmi mást nem csinálok azon kívül, hogy nézem, ahogy nő a hajam. Meg hát olyan szép sárga. Napokon belül vissza kell zökkennem a régi kerékvágásba; vár a suli, munka, diplomázás, albi keresés, satöbbi. Az én csímet meg holmi döglött Office lopkodja. Hát ez van most.
:D Nagyon jó!
VálaszTörlés