2012. november 18., vasárnap

Taste it and tell me what it's like

Vasárnap esti korai agyömlés. A hétvége csodás volt, de nem erről szeretném most kifejteni szerény, de határozott véleményemet. Bár annyiban összekapcsolódik a két dolog, hogy ott, a szálloda asztalánál ülve, reggeli közben jutott eszembe a következő gondolatsor.

Először egy világmegváltó kijelentéssel kezdeném: az élet olyan, mint a svédasztal. Azt is elmondom, hogy miért. Nem lehet minden a tiéd, hiába szeretnéd. Mindenki csak annyit kaphat tőle, amennyi fér belé. Választasz valamit, esetleg valamiket, de ezer más dolog is van még az asztalon, amit nem próbáltál, vagy épp igen, és pontosan ezért tudod, hogy azt is szereted, de egyszerűen már nincs rá kapacitásod. És mennyire így van ez más élethelyzetekben is. Egy egyszerű ruhavásárlástól kezdve a pálya- és párválasztáson át, mindennel, amin egy ember keresztülmegy élete során. Nem véletlenül választunk valami(ke)t / valaki(ke)t, de ez azt is jelenti, hogy ezzel egyidejűleg a többiről lemondunk. Félreértés ne essék, ez a lemondás egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez szomorúságot okoz valakinek, vagy hogy rosszul érzi magát miatta. Éppen ellenkezőleg. Ha tudjuk, hogy már választottunk, és tisztában vagyunk azzal is, hogy miről maradunk le döntésünk miatt, mégis teljes elégedettséggel tartunk ki mellette, az igazi boldogsággal tölt el.



Kipróbálunk több dolgot is, különböző vacsorák során; megtanuljuk, hogy mihez nyúljunk, amikor a következő svédasztalos alkalom eljön, és hogy mi az, amit semmiképpen nem hagyunk ki. Lehet, hogy a lehető legjobbat választjuk, de még akkor is lemondással jár. Aztán azon múlik, hogy milyen szájízzel távozunk a vacsiról, hogy a lemondást mennyire érte meg. Teccikérteni?

Szóval csak azt mondom, hogy egy jó választáson múlik az egésznek az az utóérzete, hogy mennyire vagyunk elégedettek azzal, amit kaptunk a döntésünkkel, és hogy mennyire leszünk ettől boldogok - vagy épp megüli-e a gyomrunkat az étel. Igen, igen, valami olyasmit próbálok itt most fejtegetni, hogy senki máson nem múlik a boldogságunk, csakis rajtunk.

Jó étvágyat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése