Alakulez.... :)
Fogalmam sincs, hogy tudok így kitartani, de a napokban a saját példaképem lettem. Tök jó érzés. Annyi szemetet fújt elém a tavaszi szél, hogy akár idegösszeomlást is áraszthatna, de nem... én kitartok. Úgy, ahogy még soha. Mosolyogva, energiaitallal.
A szerencse még mindig elkerül, hiába nézett ki úgy, hogy dob pár morzsát... De nem számít. Mindig lett valahogy, most is lesz. Ha mégsem kapom meg a munkát, akkor majd találok másikat. A lényeg, hogy addig fenntartom a jókedvet, némi segítséggel... :) A fene gondolta volna! Vivinek lenni jó, Vivi barátainak lenni pedig fárasztó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése