Miért nem csináltam én ilyet többször? Tök poén :)Vigyorog, beszáll, kiszáll, mit kérsz, úristen meghalok, beszélget, nevet, meglepődik, mosolyog, elpirul, beszáll, puszipuszi, kiszáll, hazaér, feldolgozza. Ennyire egyszerű. Amennyire nem akartam menni, olyan jó volt végül. Egyelőre legyen elég ennyi. :)
Hazaértem, ránéztem a telefonomra... nem fogadott hívás tőle. Én nem tudom, hogy hogy csinálja. Tavaly, amikor Pepénél voltam Debrecenben, hosszú hallgatás után küldött egy mailt. Idén, Siófokon épp aznap este, amikor megbeszélt találkozóm volt a némettel, küldött egy fb üzit. Most meg ez... hihetetlen!
Na de itt még nincs vége... elmentünk Schönherz Mátrixra ( <3 ) és tanúi voltunk egy lánykérésnek. Nem akartam elhinni... az orrunk előtt! Persze bőgtünk, ahogy azt illik. Hazaértem, üzenet Pepétől, aztán cset vki mással... wtf? Jó reggelt!
És ez pontosan annyi, amennyit Szonja is leírt. Pár apró visszajelzés, ami semmit nem jelent, de mégis nagyon sokat. Nem is kell ennél több, már éppen jól éreztem magam a bőrömben, amikor megnyitották a csapot és elkezdtek áramlani a férfiak. És már egyáltalán nem az a lényeg, hogy valamelyik miatt is én többnek érezzem magam. Hanem, hogy én úgy vagyok jó, ahogy vagyok. Egyedül. Így is kerek egész. És mindenki azt mondta, hogy majd ha így fogom érezni, akkor mások is észreveszik rajtam. És tényleg. Jó nekem. :) Most kifizetődő Vivinek lenni! :)
Tartom az állapotot, ígérem. Ja igen... ennél jobban nem szeretném átalakítani a blogot, mert szükségem van ilyen bejegyzésekre is. Rosalinda visszatért :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése